K�NAI CS�KOS H�RCS�G

A nev�k nem eg�szen tal�l�, ugyanis nem csak K�n�ban, hanem pl. a Bajk�l-t� k�rny�k�n,
 Kazahaszt�nban, tov�bb� a Cserszkij- �s Borcsovocsnij-hegys�gben stb. is el�fordulnak.

A sz�riai aranyh�rcs�gn�l l�nyegesen kisebbek. A kifejlett �llatok testhossza mind�ssze
 82-126 mm, farkuk 20-33 mm.

E pomp�s kis �llatok test�nek fels� r�sze (az orrh�t, a pofazacsk�k f�l�tt, h�tuk �s
 oldaluk nagy r�sze, a teljes fart�j) vil�gosbarna, zsemlesz�n�, ezzel szemben test�k
 als� r�sze (az orr �s a pofazacsk�k alatt �s a hasuk) feh�r.

Lel�hely�k�n k�l�n�sen kedvelik a sztyeppes, tajg�s, erd�kkel csak gy�ren ben�tt
 ter�leteket.

Eredeti �l�hely�k�n a mez�gazd�k nem �r�lnek a jelenl�t�knek, mert a n�v�nyi kult�r�kat
 f�leg a gabonaf�l�ket - k�ros�tj�k, ha �llom�nyuk nagy, a szemvesztes�g is sz�mottev�.

F�leg magvakkal, el�szeretettel gabona magvakkal, f�vekkel t�pl�lkoznak, h�be-h�ba
 megesznek egy-egy rovart is. 

Mint �ltal�ban a h�rcs�g�k, ezek is alkonyatt�jban �brednek eg�sz napi pihen�s�kb�l,
 �s szinte eg�sz este mozognak, f�leg t�pl�l�k ut�n j�rnak. L�nyegesen lomh�bb, lust�bb
 �llatok, mint a sz�riai aranyh�rcs�g�k. T�len szinte egy�ltal�n nem mutatkoznak, noha
 nem alszanak t�li �lmot.

Saj�t maguk v�jta kotor�kuk 50-60 cm m�ly.

20-22 napig vemhesek. M�rciust�l szeptemberig szaporodnak, az is el�fordul, hogy m�g
 okt�berben is sz�lnek. 4-5 ut�dot hoznak vil�gra.

A hazai teny�szt�kn�l, �llatkeresked�sekben n�h�ny �ve jelentek meg ezek a m�g mindig
 k�l�nlegess�gnek sz�m�t� kiseml�s�k.

F�r�helyig�ny�k csek�ly, 2-3 �llatnak t�k�letesen megfelel egy 30 x 20 cm alapter�let�
 t�rpe terr�rium, n�h�ny b�v�hellyel (pl. sz�raz fagy�k�rrel). A terr�rium alj�ra sz�rjunk
 finom faforg�csot.

A k�nai cs�kos h�rcs�g�k t�pl�l�s�ra kiv�l�an megfelel a magkever�k (f�nymag, k�les, b�za,
 lenmag), kev�s z�ld sal�ta, felapr�tott alma, s�rgar�pa, n�mi t�r�, sajt, keksz, sz�raz
 keny�r, egy-egy lisztkukac. Ny�ron �s �sszel n�h�ny s�ska, sz�cske is szerepelhet az
 "�tlapjukon".